Partnerrégiók

Valencia

Székhely: Valencia
Ország: Spanyol Királyság
Terület: 23.300 km²
Népesség: 4,5 millió fő

Hivatalos honlap: http://www.gva.es
Turizmus: http://www.valencia-cityguide.com

Valencia régió Spanyolország keleti részén fekszik, 500 km tengerparttal rendelkezik. Északon Katalónia, nyugaton Aragon és Kasztília-La Mancha, délen Murcia régió, keleten pedig a Földközi-tenger határolja.
 

Valencia egy Spanyolország tizenhét autonóm régiója közül, melyek mind politikai, mind közigazgatási funkciót ellátnak. A régió három tartományból áll, melyek:  Alicante , Castellón és Valencia, valam int irányítása alá tartoznak a Columbretes-szigetek és Nova Tabarca. A Sénia és a Segura folyók között terül el 23.300 km2-en, amely Spanyolország teljes területének 4,6%-át teszi ki.

Valencia Madrid és Barcelona után Spanyolország harmadik legnagyobb városa. Valencia régió egy főre eső GDP-je a spanyolországi átlag 94,27%-a, illetve az uniós átlag (EU-25) 89,01%-a.
Valencia autonómia-statútumát 1982-ben fogadták el. A valenciai regionális szabályzat 9. cikke szerint: „A Generalitat Vanciana (regionális kormányzat) több, különböző minisztériumból és osztályból áll, amelyek a Valenciai közgyűlés (a helyi nyelvezet „Corts”-ként említi), az elnök, a kormányzat (helyi nyelvezet szerint: „Consell”), valamint egyéb intézmények, melyeket a jelenlegi statútum hozott létre”. A valenciai közgyűlésnek 89 tagja van. 20 tag Alicante, 22 Castellón és 37 Valencia tartományból.
Az autonómia-statútum szerint a helyi kormányzat a valenciai kormány politikai és törvényalkotói jogokkal rendelkező kollektív intézménye. A helyi kormányzat vezeti a közgyűlést, mely a valenciai kormánynak, a Generalitat Valencianának tartozik felelősséggel. Az autonómia-statútum azt is rögzíti, hogy a régió hivatalos nyelvei a spanyol és a valenciai.
Az autonóm régió lakossága a Spanyol Nemzeti Statisztikai Intézet (INE) 2004. január 1-jei népességi adatai szerint 4.543.304 fő, mely a spanyol népesség 10,5%-át adja. A lakosság Valencia régión belül a következőképp oszlik meg: Valencia: 2.358.919, Alicante: 1.657.040 és Castellón: 527.345. Valencia autonóm régió főbb városai a fővároson (Valencia) kívül Alicante, Castellón, Elx, Alcoi, Torrent, Elda, Sagunto és Gandía. A régió lakossága elsősorban a tengerpart környékén található. A félsziget belseje felé haladva a lakosok száma jelentősen csökken.
Valencia régió gazdasága, fizikai adottságai, valamint lakossága szempontjából rendkívül jelentős. A régió Európa egyik legdinamikusabban fejlődő tengelyén, Spanyolország földközi-tengeri partján helyezkedik el, és az elmúlt évtizedek során a térség legjobban teljesítő gazdaságává nőtte ki magát. Ennek megfelelően nagyszerű lehetőségeket rejt azok számára, akik itt kívánnak üzletet indítani, vagy befektetni.
A régió az év során számos nemzeti és nemzetközi kereskedelmi vásárnak, kongresszusnak, szemináriumnak, találkozónak és üzleti találkozónak ad helyet, melyek sok látogatót vonzanak. A szakemberek ötvözhetik az üzletet a szórakozással, ugyanis szabadidejükben a régió számos kikapcsolódási lehetőséget kínál. A modern létesítmények révén a régió ideális helyszín nemzetközi kereskedelmi vásárok és kongresszusok rendezésére. Valencia és Castellón új központjai, Costa Azahar, és Alicante jövőbeli Palacio de Congresos-a a Costa Blancán, illetve Benidorm élménye Valencia régiót olyan találkozási ponttá teszik, mely szakemberek ezreit vonzza.
Valencia régió kitűnő szárazföldi, tengeri és légi közlekedési hálózattal rendelkezik, melyek összekötik a régiót az ország többi részével és a világgal. Valencia régió helyi és országos úthálózata összeköti a régió helységeit, valamint összekapcsolja a régiót a félsziget többi területével. Az észak-déli irányú AP-7-es mediterrán autópálya a régiót Katalóniával és Franciaországgal köti össze, míg Spanyolország többi területével a következő jó útkapcsolatok kötik össze: az A-3-as madridi autópálya, az A-23-as Valencia–Zaragoza autópálya, az A-31-es Alicante–Madrid autópálya.
A régió vasútjait a RENFE és Valencia régió kormánya irányítja. Valenciát Barcelonával és Madriddal nagysebességű vasútvonalak kötik össze, valamint megkezdődtek a Valenciát Madriddal, Albacetével, Alicantéval és Cuencával összekötő nagysebességű AVE vasútvonal építési munkálatai is.

A régió tengeri útvonalai, valamint a három tengeri utasterminál (Valencia, Dénia és Alicante) a mindennapos jelentős tengeri áru- és utasforgalmukról híresek. E kikötők a Baleár-szigetekre tartók kiindulási pontjai is. Valencia kikötője – mely a spanyol export 20%-át bonyolítja le – konténerforgalmát tekintve az ország legnagyobb kikötője. Az extenzív felújítások befejeződtek, most ambiciózus terjeszkedési projektek következnek. A régióban két nemzetközi repülőtér található: Manises (Valencia) és L’Altet (Alicante).

Szász-Anhalt

Székhely: Magdeburg
Ország: Német Szövetségi Köztársaság
Terület: 20.475 km²
Népesség: 2,445 millió fő

Hivatalos honlap:  http://www.sachsen-anhalt.de/

A német Szász-Anhalt régiót 1990-ben hozták létre, amikor Halle és Magdeburg területeket egyesítették. Területe 20.445 km², 2,7 millió lakosa van, ez alapján a népsűrűsége 130 fő/km2.

Nyugaton Alsó-Szászországgal, keleten Brandenburggal, délen pedig Szászországgal és Türingiával határos.

Szász-Anhalt régió 21 körzetből és három önkormányzati városból áll, 1000 törvényhatósági joggal felruházott városa van. A legnagyobb önkormányzati városa Halle, 274.000 lakossal, őt követi Magdeburg – Szász-Anhalt fővárosa – 250.000 lakossal, majd Dessau 90.000 lakossal.
Szász-Anhalt közigazgatása három részből áll. Egyrészt a tartományi kormányból (állami kancellária, tartományi minisztérium), a középső szintből (1 regionális tartományi közigazgatási iroda és egyéb tartományi irodák), valamint a városi szintből (3 önkormányzati város, 21 tartományi hivatal, és kisebb állami kormányzati irodák). A hatékony közigazgatás megteremtése érdekében reformot kezdeményeztek, mely által csökkenteni kívánják a közigazgatási körzetek és az önkormányzati városok számát.
 

Szász-Anhalt fiatal tartomány, régbenyúló ipari hagyománnyal. Műszaki innovációi és kedvező fekvése Európa szívében a 20. század elején az ipari termelés központjává tették. Itt építették meg az első teljes egészében fémből készült kereskedelmi repülőgépet, itt állították elő az első színes filmet és a szintetikus gumit. A második világháború és az azt követő kedvezőtlen politikai és gazdasági keretfeltételek véget vetettek a régió gazdasági virágzásának.

A német egyesítés után Szász-Anhalt visszanyúlt a hagyományaihoz. Ma a régió legfontosabb gazdasági iparágai a több mint 20.000 embert foglalkoztató vegyipar és a mezőgazdaság. Nagy növekedési potenciált rejtenek az olyan innovatív területek, mint például az autóipari beszállítás és a biotechnológia. Az elmúlt években a vonzó üzleti feltételek számos német és külföldi befektetőnek keltették fel az érdeklődését. Például olyan nemzetközi vállalatok, mint a Dow Chemical, a TOTAL vagy a BAYER milliárdokat fektettek be új ipari telepekbe.

Champagne-Ardenne

Székhely: Châlons-en-Champagne

Ország: Francia Köztársaság
Terület: 25.606 km²
Népesség: 1.337.000 millió fő

Hivatalos honlap:  http://www.cr-champagne-ardenne.fr/

Champagne-Ardenne Régió Franciaország északkeleti részén fekszik, Északon Belgium, Keleten Lotharingia, Délen Burgundia, Nyugaton pedig Île-de-France és Picardie régiók határolják.
A régiót a következő négy megye alkotja:
- Aube (293.100 lakos) – Troyes
- Ardennes (290.130 lakos) – Charleville-Mézières
- Haute-Marne (194.873 lakos) – Chaumont
- Marne (565.229 lakos) – Châlons-en-Champagne
A régió közlekedési hálózata jól kiépített, 460 km autópálya, illetve többek között a Párizs-Strassbourg vasútvonal is itt fut át.
Champagne-Ardenne régió területének 62,4%-a áll mezőgazdasági művelés alatt, itt termesztik Franciaországban a legtöbb árpát és lucernát, illetve ez az ország második legnagyobb cukorrépa-, hagyma- és borsótermelő vidéke.
A régióban 282.37 km² szőlőültetvény található, 2001-ben mintegy 263 millió üveg pezsgőt adtak el, melynek 37.6%-át exportálták.

Champagne-Ardenne Franciaország harmadik kohászati régiója, ezen kívül textilipara is jelentős, innen származik ugyanis az ország kötöttárutermékének negyede.

A turisták elsősorban történelme és híres pezsgője miatt keresik fel a vidéket, ám megérkezvén megragadja figyelmüket a jelentős kulturális örökség és a konyhaművészet is. Valaki Troyes-ba utazik az antik házakat meglátogatni, valakit Langres városfalai érdeklik, megint másokat pedig Épernay, Reims vagy Colombey-les-deux-Églises. Ha pedig sétálni vagy vízi sportokhoz van kedvük, felkereshetik a régió csodálatos erdőit és tavait is.

Flevoland

Székhely: Lelystad
Ország: Holland Királyság
Terület: 1.419 km²
Népesség: 370.656 fő

Honlap:   http://www.flevoland.nl/

Flevoland tartomány Hollandia középső részén fekszik, Északon Frízföld, Keleten Overijssel és Gelderland, Délen Utrecht és Észak-Holland, nyugaton pedig az IJssel- és a Markeni-tó határolja.
A tartományt 1986-ban alapították három polderből, melyeket az IJssel-tó (a korábbi Zuidersee része) nyugati részének kiszárításával nyertek. A 12. – és egyben legfiatalabb – holland provincia székhelye Lelystad, legnagyobb városa Almere.
Felvoland egész területe – bizonyos helyeken 14 méterrel is – a tenger szint alatt fekszik. Kelet-, illetve Dél-Flevoland és a szárazföld között ma is periférikus tavak találhatók, így a tartomány ezen része a világ legnagyobb mesterséges szigete.

Flevoland a következő 6 önkormányzatból áll:
- Almere
- Dronten
- Lelystad
- Noordoostpolder
- Urk
- Zeewolde

Flevoland Hollandiának egy nagyon sík, főként mezőgazdasági termeléssel foglalkozó része. A rendelkezésre álló terület a mezőgazdaság, a pihenés, valamint a lakó- és munkahely célját szolgáló övezetekre oszlik.
A tartomány legfontosabb turisztikai látványossága – magán a polderen kívül – a Nyugat Indiai Társaság hajójának egy másolata. Ez De Ruyter admirális „De Zeven Provinciën” (Hét Provincia) nevű parancsnoki hajója a 17. századból.

Északnyugat-Románia

Székhely: Kolozsvár
Ország: Románia
Terület: 34.159 km²
Népesség: 2.738.461 fő

Honlap:   http://www.nord-vest.ro/

Az ország északnyugati részén fekvő régiót északon Ukrajna, keleten az Északkeleti és a Központi, délen a Nyugati régió, nyugaton pedig Magyarország határolja. A régió az ország területének 14%-át foglalja el.

A következő 6 megye tartozik a régióhoz:
- Bihor;
- Beszterce-Naszód (Bistriţa-Năsăud);
- Kolozs (Cluj);
- Máramaros (Maramureş);
- Szatmár (Satu Mare);
- Szilágy (Sălaj).

Észak-Nyugat-Románia etnikailag az ország egyik legváltozatosabb régiója, a népesség mintegy 25%-a valamely kisebbségi csoporthoz tartozik. A legnagyobb számú kisebbséget – a lakosság valamivel kevesebb, mint 20%-át – a magyarok alkotják. Leginkább a határhoz közeli vidéki központokban – pl. Nagyvárad, Szatmárnémeti – élnek. A harmadik legnagyobb etnikai csoport a romák, a népesség 3,5%-a, mely valamivel a nemzeti átlag felett van. Legnagyobb arányban (5%) Bihor megyében élnek.

A régiós egy főre eső GDP alig marad el az országos átlagtól (kb. 90%-a).

Észak-Nyugat-Romániában a lakosság mintegy 47%-a vidéki területeken lakik. Elsősorban mezőgazdasággal foglalkoznak, a népesség 46%-a vallja ezt fő foglalkozásának, bár az ipari központokban – Kolozsvár, Nagyvárad, Nagybánya, Szatmárnémeti – találkozhatunk nehéz- illetve könnyűipari tevékenységekkel is.
Máramaros megyében és az Erdélyi-szigethegységben bányászattal is foglalkoznak, bár a bányák egy részét bezárták, ami jelentős munkanélküliséghez vezetett annak ellenére, hogy az északnyugat-romániai munkanélküliségi ráta (kb. 4%) jóval a román átlag (kb. 5,5%) alatt van. A kormány ezeket a területeket hátrányos helyzetűnek minősítette, s kedvezményeket nyújt a befektetőknek, akik itt teremtenek munkahelyeket és új iparágakat honosítanak meg.
A régió a román GDP 12%-át állítja elő, melynek 46%-a a szolgáltatói szektorból származik. Ezen szektor jelentősége egyre nő, de a régiós népességnek még mindig csak a 36%-a dolgozik itt.

A térség fontosabb iparágai: ITC, mezőgazdaság, turizmus, élelmiszeripar, textilipar, bútoripar, gép- és alkatrészgyártás.

16 egyetem található a régióban több mint 97.000 diákkal, ez a tény a hazai K+F szektort is erősíti. Két kémiai kutatóintézet, két technológiai transzfer központ, egy innováció közvetítő központ, egy üzleti inkubátorház, 30 üzleti tanácsadó központ és három ipari park működik Észak-Nyugat-Romániában, másik kettő építése pedig folyamatban van.

A régiót öt európai út szeli át (E60, E81, E79, E671, E58), valamint épül az A3 autópálya, mely Kolozs, Szilágy és Bihor megyén halad majd keresztül. Kiterjedt a vasúthálózat is, mely a legfontosabb városokat köti össze.

Kolozsváron, Nagyváradon, Nagybányán és Szatmárnémetiben található repülőtér, melyek közül az utóbbi csak belföldi járatokat fogad, az előbbiek nemzetközi forgalmat is lebonyolítanak.

A régiót érdemes meglátogatni természeti és kulturális értékei, gyógyfürdői és hagyományai miatt. Történelmi városai (Kolozsvár, Nagybánya, Nagyvárad), várkastélyai (Egresi kastély, Erdődi vár, Boncidai kastély, Nagykárolyi kastély, Kolozsvári palota, Koltói Kastély, Keresdi várkastély, Gorbói kastély, stb.), a kolostorok és különböző vallási úticélok, valamint a számtalan apró, hagyományőrző falu ideális úticélul szolgál mindenféle érdeklődési körű látogató számára.