Megkezdődik Kakat belvízöblözet belvízvédelmi főműveinek mederfejlesztése és rekonstrukciója

A Kakat főcsatorna Ecsegfalva, Kisújszállás, Kenderes, Kunhegyes települések közigazgatási területén halad. Közvetlenül a települések belterületét nem érinti, de befogadója a települések bel-és külterületi csapadék vizének.

A projekt által érintett térség az Észak-Alföldi régióhoz, azon belül a karcagi és a tiszafüredi kistérséghez, míg az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat alapján a 061. Hortobágy –Berettyó jobb parti belvízrendszer 061c Kakati öblözetéhez tartozik. A vízgyűjtő területe 384,4 négyzetkilométer. A 061. számú belvízrendszert északon az Üllőpart, a Németéri főcsatorna, valamint a Mirhó – Gyolcsi belvízöblözet határolja. Déli részét a Hortobágy – Berettyó főcsatorna árvízvédelmi töltései képezik. Keleten a 049-es számú Hortobágyi belvízrendszer, míg nyugaton a Nagykunsági főcsatorna töltése határolja.

A projektben megvalósuló fejlesztés a kizárólagos állami tulajdonú KÖTI-KÖVÍZIG kezelésű Kakat belvízfőcsatorna 1+900 – 42+050 km, és a XXII. csatorna 0+000 – 2+184 szelvények közötti szakaszát érinti. Az itt lévő vízszintszabályozó, vízkormányzó műtárgyak rekonstrukciója, átépítése történik, valamint az összekötő csatornák közül a XL. csatornán az 1T jelű műtárgy felújítását végzik el.  A felső vízgyűjtőterület egyik főgyűjtőjén, a XLII. csatornán felújítják az 1T, 2T jelű műtárgyakat. A XXII. csatorna fejlesztése a súlyos belvízi helyzetben történő Villogói belvízöblözetből átvezetésre kerülő víz megfelelő áramlási viszonyainak kialakítása érdekében szükséges. 

A Kakat belvízfőcsatorna a kül- és belterületi csapadékvizek levezetésén túl vízpótló szerepet is ellát. Kettősműködésű csatornaként vízzel látja el hatásterületének halastavait, és kisebb öntözőtelepeit. Közvetítésével megteremthető a térség mezőgazdasági és ökológiai vízigénye, amelyre a jelenlegi állapotában éppen alkalmas. Figyelembe véve a települési és társulati gazdálkodói fejlesztési igényeket, a főcsatorna – mint a terület főbefogadója – kapacitásának növelése az első számú szempont a hatásterületen elő mintegy 35 ezer embernek.

A kivitelezés során a Kakat tározó revitalizálása és kapacitásának részbeni növelése történik, valamint a csatorna medrének tározókapacitása bővül, így vízhiányos időszakban nem szükséges más vízrendszerből történő vízátvezetés, hanem a csatorna vízgyűjtőjén összegyűlő, lefolyó, majd betározásra kerülő vízkészlet kerül felhasználásra. Ezáltal a felső öblözetben keletkező víztömeg adott hidrológiai helyzetben átvezethető az alsó öblözetbe. Ha mégis extrém időjárási helyzet alakul ki, és szükséges lesz a Nagykunsági – III-as rendszerből történő vízátvezetés, ekkor nagyon fontossá válnak az összekötő csatornák (Kisújszállási III., XXII., XL,). Az összekötő csatornák szerepe vízbő időszakban is nagyon fontos, mert adott esetben tehermentesíthetik a Mirhói, vagy a Villogói szivattyútelepet. Ehhez arra van szükség, hogy megfelelő kapacitással tudjanak üzemelni. A „Kakat belvízöblözet belvízvédelmi főműveinek mederfejlesztése és rekonstrukciója” projekt ezt a célt szolgálja.